Református templom
A település lakói két templommal büszkélkedhet. Egy unitárius, valamint egy református templom található. A XIV. században épülhetett a mostani unitárius templom, mivel először katolikus, majd református, és végezetül mindmáig unitárius templomként maradt ránk. A…
A Gyepűszeg nevű határrészben, ami ugyancsak a Gyulakuta fele vezető úton, a Felszeg utca végén található árokban az 1910-es években ásatásokat végeztek, ahol ősállati csontmaradványokat találtak: „akárcsak a faunában gazdag szentgericei (Marostorda m.), ahol a Gyepűszeg-árkánál bison, Cervus…
A település 387 lakótelekkel rendelkezik. A házak van ahol tömören és van ahol tágasan sorakoznak egymás mellett. A telkeken más különböző épületek is találhatóak, mint ilyenek az istállók, a szénacsűrök, a sertésólak, illetve a tyúkházak. A házak előtt nem minden…
A falu egyik igazi ékessége és büszkesége a több évtizedes múlttal rendelkező hagyományos Üveges tánc. Ennek a táncnak az a jellegzetessége,hogy a lányok egy 0,5 liter borral töltött üveget tesznek a fejükre és azzal táncolnak. A mondás szerint azért áll meg az üveg a lányok fején, mert…
Tiboldi István az unitárius egyház egyik legszínesebb és legmarkánsabb alsó fokú tanítója, aki a legszívesebben „mester”-nek nevezte magát. Ő ugyan nem szentgericei születésű, de sokat lehet hallani nevéről, ezért is tartottam fontosnak megemlíteni. Tiboldi István Székelyszentmiklóson született…
A legtöbben úgy emlegetik, hogy Szentgerice történelmében megelőzőleg ekkora vihar sosem volt. 1980 május 30-án délután egy hatalmas vihar közeledett. Mint máskor is a falubeliek igyekeztek a vihar elől elhúzódni. Szeles, esős, viharos idő volt bentről csak azt hallották, hogy kint a vihar…
A szentgericei női székelyruha darabjai: ing, szűk és bő alsószoknya, mellény, szoknya és kötény. A férfi székelyruha darabjai: ing, mellény, harisnya, csizma.
Az ing anyaga fehér gyolcs, ujjnyi vastagságú fehér recés mintájú csipkével . Az ing nyaka kerekre vágott,amelyet egy körülbelül…
Szentgerice közigazgatási szempontból Marosszékhez tartozott, majd 1876-tól Maros-Torda, illetve Maros megye része lett. A falu volta messze évezredekbe nyúlik vissza, mint ahogy azt a fentiekben említettem. A település az évszázadok során önellátó falu volt, amely azt jelenti, hogy megteremtett…