Nagyon sok negatívumot lehet hallani, hogy falun a megélhetőség rosszabb. Tény, mindennek vannak előnyei, és hátrányai, de nem mindig a hátrányokból kellene kiindulni. Íme 7 ok, amely bebizonyítja, hogy jó falun élni:

1. Csendesebb: alapvetően városban az emberek hozzászoknak a rengeteg zajhoz, a folytonos pörgéshez, mit sem vesznek észre ebből, míg falun sokkal kevesebb zaj éri őket. Esténként gyakorlatilag csak a kutyaugatások hallatszanak, a tücskök éneklése, a falióra ketyegése, reggelenként a kakas kukorékolása.
2. Nyugalmasabb: nincs akkora tömeg, mint sokszor a városok központjaiban. Nem lökik le a földre egymást az emberek. 
3. Biztonságosabb: nem fenyegeti a falun élőket annyi veszély, mint egy nagy városban. Nincs ...

   A település lakói két templommal büszkélkedhet. Egy unitárius, valamint egy református templom található. A XIV. században épülhetett a mostani unitárius templom, mivel először katolikus, majd református, és végezetül mindmáig unitárius templomként maradt ránk. A sokszögzáródású szentély, a csúcsíves ablakok, a támpillérek, a templom belsejében a csúcsíves diadalívjéből lehet következtetni azt, hogy a XIV. században épült. A XVII. században a templomnak fa harangtornya volt, de napjainkban már téglából és kőből épített, valamint bádogfedéllel borított tornya van. A templomot lépcsős támpillérek erősítik. A támpillérek a régi boltozat oldalnyomásának a levezetésére szolgálnak. A ...

   A Gyepűszeg nevű határrészben, ami ugyancsak a Gyulakuta fele vezető úton, a Felszeg utca végén található árokban az 1910-es években ásatásokat végeztek, ahol ősállati csontmaradványokat találtak: „akárcsak a faunában gazdag szentgericei (Marostorda m.), ahol a Gyepűszeg-árkánál bison, Cervus Euryceros és mammut maradványainak társaságában tűzhely mellett leltem e kor jellemző vakaróeszközét.” [1] , amely arra utal, hogy itt már sok évezreddel ezelőtt is létezett emberi élet. Ezek az őskori tárgyak a marosvásárhelyi Kultúrpalota Történelmi és Régészeti Múzeumában tekinthető meg. „Az első neolitikum-kori településre a szentgericei Gyepűszeg árka nevű határban bukkantak rá, Kr.e. 700.000-120.000-ből származik.” ...

   A falu egyik igazi ékessége és büszkesége a több évtizedes múlttal rendelkező hagyományos Üveges tánc. Ennek a táncnak az a jellegzetessége,hogy a lányok egy 0,5 liter borral töltött üveget tesznek a fejükre és azzal táncolnak. A mondás szerint azért áll meg az üveg a lányok fején, mert amikor megszületnek a bába a fejükre tesz egy üveget és annak megmarad a helye. Az 1940-es években már a „Gyöngyös Bokréta" néven létezett. 1942-ben a 20 tagú tánccsoport részt vett egy Magyarországon megszervezett tánctalálkozón. Az új korosztályból álló 1980-as és 1990-es években is „Szentgericei Üveges Tánccsoport" néven szerte a környéken ragyogtatta a falu hagyományát Szávuly Ibolya helyi tanítónő és koreográfus ...

   Tiboldi István az unitárius egyház egyik legszínesebb és legmarkánsabb alsó fokú tanítója, aki a legszívesebben „ mester ” -nek nevezte magát. Ő ugyan nem szentgericei születésű, de sokat lehet hallani nevéről, ezért is tartottam fontosnak megemlíteni. Tiboldi István Székelyszentmiklóson született 1793-ban földműves családban. 1819-ben, 26 éves korában a Nyárádmente egyik legnagyobb unitárius egyház-községbe, Szentgericére nevezték ki iskolamesternek, ahol 1844-ig oktatta, nevelte nemcsak a falu gyermekeit, hanem Szentgerice és vidékének népét is. A tanítói munka mellett, mint író- és költőként is jeleskedett. A negyed század munkájának értékét, nem az itt töltött ideje adja meg, hanem az a minőség, amit a szívekbe ...

    A legtöbben úgy emlegetik, hogy Szentgerice történelmében megelőzőleg ekkora vihar sosem volt. 1980 május 30-án délután egy hatalmas vihar közeledett. Mint máskor is a falubeliek igyekeztek a vihar elől elhúzódni. Szeles, esős, viharos idő volt bentről csak azt hallották, hogy kint a vihar mindent csak tör és zúz, az ablakokon kisem lehetett látni. A vihar elcsendesedtével mindenki a károkat becsülte, hiszen rengeteg háznak megbomlott a teteje, cserepeket vert le a szél, a fákat megrongálta. A legnagyobb és legmegdöbbentőbb pusztítást mégis az unitárius templomra mérte a vihar, mert a templom tornyát elfújta. Pontosan senki sem tudta megállapítani, hogy mi történt. A meglepődött falubeliek a templom tornyát a templom mellett ...

       A szentgericei női székelyruha darabjai: ing, szűk és bő alsószoknya, mellény, szoknya és kötény. A férfi székelyruha darabjai: ing, mellény, harisnya, csizma.

   Az ing anyaga  fehér gyolcs, ujjnyi vastagságú fehér recés mintájú csipkével . Az ing nyaka kerekre vágott,amelyet egy körülbelül két ujjnyi széles pántlika köti össze a gallérral,ami ráncozott és csipkével díszített, ami látványosabban kiemeli a fodrozást. Az ingek többsége hátul a gallér alatti pántlikán gombolható, de vannak elől gombolható normál szabású ingre hasonlító modellek is, ez nem meghatározott. Az ing mellső részén rakások vannak, ami most díszítésként szolgál néhol csipkével díszített. Az ing vállban ráncozott, bő ujjú, ...